Harcos
- Hős tag
- Hozzászólások: 2928
- Country:
- Last Login:Ma - 18:54:19
- Isten gyermeke
← ŐSTÖRTÉNETA MÓZESI TÖRVÉNYEK →
AZ IGÉRET FÖLDJE
Posted on 2015. március 11. szerda by izraelim
Jamie Cowen: A zsidó nép történelme
AZ IGÉRET FÖLDJE
Ábrahám ezt a két kontinenst összekötő kereskedelmi útvonalat követte. Izrael nem nagy ország, elég száraz, sziklás, nem könnyű megművelni. Mégis, Isten ezt a területet választotta, hogy az ígéreteit beteljesítse. Vajon miért? Az ősi világban két kontinens – Ázsia és Afrika – között feküdt, később pedig egy harmadik kontinens, Európa is csatlakozott.
Izrael elhelyezkedése stratégiailag a legjobb az egész világon. Akinek a kezében van Izrael földje, az egész földet birtokolja. A világtörténelem során mindig mindenki ezért a földdarabért harcolt. Isten a legnagyobb stratéga. Kiválasztja ezt a földterületet és odahelyezi saját népét, azért, hogy megváltoztassa az egész világ folyását, mert aki ezt a földdarabot birtokolja, az egész világot a kezében tartja.
„És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, amelyet én mutatok neked. És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel. És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.” (1 Móz 12,1-3)
Mi a nagy jelentősége Isten Ábrahámnak tett ígéretének? Tudjuk, hogy a zsidó nép a választott nép, de a legtöbb zsidónak fogalma sincs, hogy ez mit jelent. A „Hegedűs a háztetőn” c. filmben[1] Tevia felteszi a kérdést Istennek, hogy miért éppen a zsidókat választotta ki, és hogy nem választhatott-e volna valaki mást.
Az Ábrahámnak tett ígéretben van a válasz: Isten arra választotta ki a zsidó népet, hogy megáldja a föld összes többi nemzetét. Ez a kiválasztás lényege. Nem az a célja, hogy a kiválasztott büszkélkedjen különlegességével, hanem hogy szolgáljon. Isten azért áldott meg, hogy másokat is megáldhassunk. Ez az a küldetés, amit Isten a zsidóságnak adott.
Sokszor a zsidó nép felé nyitott evangéliumi kereszténység úgy gondolja, hogy a legfőbb feladat a zsidóság hitre vezetése. Ez fontos dolog, de nem ez a lényeg. Igazán arra kellene vágynunk, hogy a választott nép visszataláljon Istentől való elhívásához, hogy áldássá legyenek a nemzetek számára. Az évszázados üldöztetések miatt a zsidóság elzárkózik másoktól és nem áldja meg a többi nemzetet. Még a pogány vagy goj szót is negatív értelemben használják.
Az ábrahámi szövetség két nagyon fontos alapelvet foglal magában: az egyik a küldetés, a második a föld. Ez a földterület Kánaán vagy Izrael néven vált ismertté. Kritikusan fontos ez Isten számára, és központi szerepe van a zsidó identitásban. Különös dolog, hogy az évszázadok során a zsidók nagy része soha nem érintette Izrael földjét, a ma élő zsidók nagy része sem Izraelben él és soha nem is járt Izraelben. Mégis a zsinagógákban évszázadokon keresztül minden sabbatkor azt imádkozták, hogy „ha elfeledkezem rólad Jeruzsálem, feledkezzen meg rólam az én jobbkezem”. A széder végén peszáhkor pedig azt, hogy „Jövőre Jeruzsálemben”.
Ezt a keresztények sokszor nehezen értik meg, mert mindig mindent elszellemiesítenek. Úgy tekintenek az Egyházra is, mint a Messiás misztikus testére. Úgy gondolják, hogy Isten számára csak a szellemiek a fontosak, az anyagiak pedig, mint a föld, nem fontosak. A Biblia tekintélye miatt megértik, hogy Izraelnek van valami szellemi jelentősége, de nem értik, hogy miért ennyire fontos a föld a zsidók számára. A kereszténység gyakran félreérti a természeti és szellemi dolgok különbségét és viszonyát. Azonban a szelleminek a természetitől való elválasztása nem Istentől van, hanem a görög filozófiából, amelynek nagy hatása volt a keresztény teológiára.
Isten azonban a föld középponti részét választotta ki, hogy az egész világra befolyást gyakoroljon. Mert Istennek számít a föld, és különösen Izrael földje. Itt kezdett el az Örökkévaló egy kísérletet, amelyben kiválaszt egy népet, amelyet modellnek szán, hogy a világ összes népe erre a népre tekintsen és kövesse példáját. E modellen keresztül a világ összes nemzetére hatást gyakorolhat.
Mi a furcsasága ennek a történetnek? Az, hogy még nincs vége. Hiszen Jesua, a Messiás testi formában vissza fog térni közöttünk járó királyként és egy olyan „telken” állítja fel trónját, amelyet Jeruzsálemnek hívnak, és amely Izraelben van. A föld összes nemzete szó szerint, fizikai értelemben fog letérdelni előtte. Ez pedig nem valami elszellemiesített dolog lesz, hanem valóságos, olyan tapasztalat, amely az egész embert magába foglalja.
Ezért ennyire fontos Izrael Istennek. A zsidó nép továbbra is magában hordozza ezt az ígéretet. Továbbra is Isten tervének a központjában van az egész világ üdvössége szempontjából, és ez magában foglalja az egész küldetésüket és a földjüket.
Ábrámnak két fia közül Izmael az arab nemzetek atyja, Izsák pedig a zsidó nép atyja. Izsáknak, az ígéret fiának két fia születik: Ezsau, aki az edomiták atyja, és Jákob, akitől Izrael népe származik. Jákob tizenkét fia egy-egy törzsnek lesz a feje.
Izrael Istene ezután neveztetik Ábrahám, Jákob, Izsák Istenének, Izrael Istenének, mert Jákob neve Izraelre változik. Isten lesz az ő és minden leszármazottjának atyja. Az a zsidó, aki Ábrahám, Izsák vagy Jákob leszármazottja.
[1] Sólem Alechem: Tóbiás (Tevia) a tejesember c. könyvéből készült film.
AZ IGÉRET FÖLDJE
Posted on 2015. március 11. szerda by izraelim
Jamie Cowen: A zsidó nép történelme
AZ IGÉRET FÖLDJE
Ábrahám ezt a két kontinenst összekötő kereskedelmi útvonalat követte. Izrael nem nagy ország, elég száraz, sziklás, nem könnyű megművelni. Mégis, Isten ezt a területet választotta, hogy az ígéreteit beteljesítse. Vajon miért? Az ősi világban két kontinens – Ázsia és Afrika – között feküdt, később pedig egy harmadik kontinens, Európa is csatlakozott.
Izrael elhelyezkedése stratégiailag a legjobb az egész világon. Akinek a kezében van Izrael földje, az egész földet birtokolja. A világtörténelem során mindig mindenki ezért a földdarabért harcolt. Isten a legnagyobb stratéga. Kiválasztja ezt a földterületet és odahelyezi saját népét, azért, hogy megváltoztassa az egész világ folyását, mert aki ezt a földdarabot birtokolja, az egész világot a kezében tartja.
„És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, amelyet én mutatok neked. És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel. És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.” (1 Móz 12,1-3)
Mi a nagy jelentősége Isten Ábrahámnak tett ígéretének? Tudjuk, hogy a zsidó nép a választott nép, de a legtöbb zsidónak fogalma sincs, hogy ez mit jelent. A „Hegedűs a háztetőn” c. filmben[1] Tevia felteszi a kérdést Istennek, hogy miért éppen a zsidókat választotta ki, és hogy nem választhatott-e volna valaki mást.
Az Ábrahámnak tett ígéretben van a válasz: Isten arra választotta ki a zsidó népet, hogy megáldja a föld összes többi nemzetét. Ez a kiválasztás lényege. Nem az a célja, hogy a kiválasztott büszkélkedjen különlegességével, hanem hogy szolgáljon. Isten azért áldott meg, hogy másokat is megáldhassunk. Ez az a küldetés, amit Isten a zsidóságnak adott.
Sokszor a zsidó nép felé nyitott evangéliumi kereszténység úgy gondolja, hogy a legfőbb feladat a zsidóság hitre vezetése. Ez fontos dolog, de nem ez a lényeg. Igazán arra kellene vágynunk, hogy a választott nép visszataláljon Istentől való elhívásához, hogy áldássá legyenek a nemzetek számára. Az évszázados üldöztetések miatt a zsidóság elzárkózik másoktól és nem áldja meg a többi nemzetet. Még a pogány vagy goj szót is negatív értelemben használják.
Az ábrahámi szövetség két nagyon fontos alapelvet foglal magában: az egyik a küldetés, a második a föld. Ez a földterület Kánaán vagy Izrael néven vált ismertté. Kritikusan fontos ez Isten számára, és központi szerepe van a zsidó identitásban. Különös dolog, hogy az évszázadok során a zsidók nagy része soha nem érintette Izrael földjét, a ma élő zsidók nagy része sem Izraelben él és soha nem is járt Izraelben. Mégis a zsinagógákban évszázadokon keresztül minden sabbatkor azt imádkozták, hogy „ha elfeledkezem rólad Jeruzsálem, feledkezzen meg rólam az én jobbkezem”. A széder végén peszáhkor pedig azt, hogy „Jövőre Jeruzsálemben”.
Ezt a keresztények sokszor nehezen értik meg, mert mindig mindent elszellemiesítenek. Úgy tekintenek az Egyházra is, mint a Messiás misztikus testére. Úgy gondolják, hogy Isten számára csak a szellemiek a fontosak, az anyagiak pedig, mint a föld, nem fontosak. A Biblia tekintélye miatt megértik, hogy Izraelnek van valami szellemi jelentősége, de nem értik, hogy miért ennyire fontos a föld a zsidók számára. A kereszténység gyakran félreérti a természeti és szellemi dolgok különbségét és viszonyát. Azonban a szelleminek a természetitől való elválasztása nem Istentől van, hanem a görög filozófiából, amelynek nagy hatása volt a keresztény teológiára.
Isten azonban a föld középponti részét választotta ki, hogy az egész világra befolyást gyakoroljon. Mert Istennek számít a föld, és különösen Izrael földje. Itt kezdett el az Örökkévaló egy kísérletet, amelyben kiválaszt egy népet, amelyet modellnek szán, hogy a világ összes népe erre a népre tekintsen és kövesse példáját. E modellen keresztül a világ összes nemzetére hatást gyakorolhat.
Mi a furcsasága ennek a történetnek? Az, hogy még nincs vége. Hiszen Jesua, a Messiás testi formában vissza fog térni közöttünk járó királyként és egy olyan „telken” állítja fel trónját, amelyet Jeruzsálemnek hívnak, és amely Izraelben van. A föld összes nemzete szó szerint, fizikai értelemben fog letérdelni előtte. Ez pedig nem valami elszellemiesített dolog lesz, hanem valóságos, olyan tapasztalat, amely az egész embert magába foglalja.
Ezért ennyire fontos Izrael Istennek. A zsidó nép továbbra is magában hordozza ezt az ígéretet. Továbbra is Isten tervének a központjában van az egész világ üdvössége szempontjából, és ez magában foglalja az egész küldetésüket és a földjüket.
Ábrámnak két fia közül Izmael az arab nemzetek atyja, Izsák pedig a zsidó nép atyja. Izsáknak, az ígéret fiának két fia születik: Ezsau, aki az edomiták atyja, és Jákob, akitől Izrael népe származik. Jákob tizenkét fia egy-egy törzsnek lesz a feje.
Izrael Istene ezután neveztetik Ábrahám, Jákob, Izsák Istenének, Izrael Istenének, mert Jákob neve Izraelre változik. Isten lesz az ő és minden leszármazottjának atyja. Az a zsidó, aki Ábrahám, Izsák vagy Jákob leszármazottja.
[1] Sólem Alechem: Tóbiás (Tevia) a tejesember c. könyvéből készült film.
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu