az előbb olvastam egy történetet és eszembe jutott Jézus :
a történet:
A perzsák gyakran elbeszélik a nagy Abbas sah történetét, aki csodálatosan uralkodón Perzsiában, de szeretett álruhában elvegyülni az átlagemberek között is. Egyszer szegénynek öltözve lement egy lépcsőházban a mélyben levő szűk pincébe, ahol egy kazánfűtő vigyázott a tűzre. A király melléült és beszélgetett vele. Ebédidőben a fűtő nagyon durva, fekete kenyeret és egy kancsó vizet tett maga elé, amit együtt fogyasztottak el. A sah elment, de ismét visszatért, mert szíve együttérzéssel telt meg e magányos ember iránt. Kedvesen figyelte az embert, aki megnyitotta előtte a szívét és megszerette új barátját, aki annyira kedves, bölcs és mégis olyan szegény, mint ő maga. Végre a császár ezt gondolta: „Megmondom neki, ki vagyok, és majd meglátom, hogy milyen ajándékot kér." így szólt: „Te azt gondolod, hogy szegény vagyok, de én vagyok Abbas sah, a te császárod." Erre valamilyen nagy kérésre számított, de a kazánfűtő csöndben ülve meredt rá. „Nem érted? Gazdaggá és nemessé tehetlek, neked adhatok egy várost, kinevezhetlek valamilyen nagy kormányzóvá. Semmit sem kérsz?" Az ember kedvesen válaszolt: „Igen, uram, értem. De mi okozta, hogy elhagytad palotádat és dicsőségedet és leültél velem ezen a sötét helyen és osztoztál kegyetlen sorsomban, és törődtél velem szívem boldogságában vagy szomorúságában? Ennél drágábbat nekem nem adhatnál. Másoknak adhatsz gazdag ajándékokat, de nekem önmagadat adtad. Csak az a kérésem maradt hátra, hogy sose vond meg tőlem barátságod ajándékát!"
ez az ige mi eszembe jutott:
Filippi levél:2:6-11: Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő,7
Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;
8
És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.
9
Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, amely minden név fölött való;
10
Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.
11
És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
Kell ennél nagyobb ajándék
a történet:
A perzsák gyakran elbeszélik a nagy Abbas sah történetét, aki csodálatosan uralkodón Perzsiában, de szeretett álruhában elvegyülni az átlagemberek között is. Egyszer szegénynek öltözve lement egy lépcsőházban a mélyben levő szűk pincébe, ahol egy kazánfűtő vigyázott a tűzre. A király melléült és beszélgetett vele. Ebédidőben a fűtő nagyon durva, fekete kenyeret és egy kancsó vizet tett maga elé, amit együtt fogyasztottak el. A sah elment, de ismét visszatért, mert szíve együttérzéssel telt meg e magányos ember iránt. Kedvesen figyelte az embert, aki megnyitotta előtte a szívét és megszerette új barátját, aki annyira kedves, bölcs és mégis olyan szegény, mint ő maga. Végre a császár ezt gondolta: „Megmondom neki, ki vagyok, és majd meglátom, hogy milyen ajándékot kér." így szólt: „Te azt gondolod, hogy szegény vagyok, de én vagyok Abbas sah, a te császárod." Erre valamilyen nagy kérésre számított, de a kazánfűtő csöndben ülve meredt rá. „Nem érted? Gazdaggá és nemessé tehetlek, neked adhatok egy várost, kinevezhetlek valamilyen nagy kormányzóvá. Semmit sem kérsz?" Az ember kedvesen válaszolt: „Igen, uram, értem. De mi okozta, hogy elhagytad palotádat és dicsőségedet és leültél velem ezen a sötét helyen és osztoztál kegyetlen sorsomban, és törődtél velem szívem boldogságában vagy szomorúságában? Ennél drágábbat nekem nem adhatnál. Másoknak adhatsz gazdag ajándékokat, de nekem önmagadat adtad. Csak az a kérésem maradt hátra, hogy sose vond meg tőlem barátságod ajándékát!"
ez az ige mi eszembe jutott:
Filippi levél:2:6-11: Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő,7
Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;
8
És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.
9
Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, amely minden név fölött való;
10
Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.
11
És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
Kell ennél nagyobb ajándék
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu